Épületgépész Blog: Kondenzációs kazán

Jó-e nekem a kondenzációs kazán?


Magyarországon 2015. szeptember 26-ától kizárólag energiatakarékos, kondenzációs kazánokat lehet beépíteni. Felvetődik a kérdés, hogy milyen fűtési megoldásnál lehet ilyen kazánt és fűtési rendszert telepíteni? Elég-e ha a régi kazánt kondenzációsra cseréljük, vagy komplett épületgépészeti átalakításra is szükség van?

 

A kondenzációs kazánok annál magasabb hatásfokkal működnek, minél alacsonyabb a kazánba visszatérő fűtővíz hőmérséklete és minél magasabb a füstgáz harmatponti hőmérséklete. Ha a kazán hőcserélője jó hővezető-képességű anyagból készül, 50 °C alatti visszatérő fűtővíz-hőmérsékletnél már megindul a kondenzáció (pl. padló- és falfűtés). Ilyen fűtési rendszereknél nagyon jó, akár 108 százalék körüli hatásfokkal tud dolgozni a kazán.

 

Radiátoros rendszerhez is illeszthető?

Radiátoros fűtésnél is minden esetben van kondenzáció, ha 50 °C alatt van a visszatérő fűtővíz hőmérséklete. Ha a nemzetközi és a magyar előírások szerint méretezik a radiátorokat, akkor -5 °C-nál magasabb külső hőmérsékletnél létrejön a kondenzáció. Ez azt jelenti, hogy a magyar éghajlati viszonyok mellett, a fűtési szezon több mint 90 százalékában kondenzációs üzemben működik a kazán.

 

Radiátoros fűtésnél fűtőtestek méretezése nagyon fontos, mert a kellően nagyra méretezett fűtőtestekkel lehet elérni, hogy alacsony vízhőmérséklet esetén is megfelelő teljesítményt tudjon leadni.

 

Mit kell még figyelembe venni?

 

Mielőtt belevágnánk a cserébe, a kazán kiválasztása előtt az alábbiakat érdemes átgondolni:

 

  • a választott kazánnak milyen szerkezeti elemei vannak, mekkora a teljesítménye?

  • mekkora a lakás és az egyes helyiségek hőszükséglete?

  • milyen a kazán szabályozástechnikája?

  • csak fűteni akarunk, vagy használati meleg vizet is elő akarunk állítani?

  • kombináljuk-e a kazánt alternatív megoldásokkal (napkollektor, hőszivattyú, stb.)?

A végleges döntés előtt kérjük szakember segítségét. Az épület hőigényének pontos meghatározása az épületgépész feladata. Nagyobb átépítésnél, beruházásnál ő az, aki az engedélyeztetést is levezényli, tehát érdemes rábízni ezt a feladatot.  Neki ugyanis az ügyféllel együtt kell átgondolnia, hogy milyen a legideálisabb:

 

  • hőtermelő berendezés (kazán)

  • égéstermék elvezetés, (kémény)

  • szabályzás, vezérlés

  • csőhálózat falon kívüli vagy rejtett szereléssel

  • hőleadó (radiátor, padló-, mennyezet- vagy falfűtés stb.)

 

Kazáncsere előtt mindenképpen át kell nézetni a meglévő rendszer állapotát. Legtöbbször még az új készülék felszerelése előtt alaposan át kell mosatni a fűtési rendszert, illetve korszerű vízkezelést sem árt alkalmazni. Az új kazánok beépítéséhez a régi kémények átépítésére és felújítására, esetleg kéménybélelésre is szükség lehet.

 

Cégünk egyik legfontosabb épületgépészeti tevékenysége a kazáncsere, melynek során a komplett víz-, gáz-, fűtés-, égéstermék oldalt kialakítjuk és a teljes tervezést és ügyintézést is elvégezzük.